Bajna település
Településtörténet
Bajna a Gerecse-hegység közepén helyezkedik el egy kis plató tetején. Régészeti leletek a rómaiak korából kerültek el, kiemelkedő közülük is egy szarkofág. Írásos emlékeink 1293-ból valók, de a mai gótikus eredetű templom egyik támasztóoszlopán két évszám is bizonyítja, hogy a korai Árpád-korban már templomos hely (egyházhely) volt (1087). A másik évszám az 1484-1487-es gótikus átépítésének évét örökíti meg. Védőszentjét is tudjuk: Szent Adalbert. Eszerint itt is állt valamikor egy kis falusi templom, melyet a XV. században bővítettek, átépítettek. Ez a templom ma is szépen megvan, bár a barokk kor ezen is nyomot hagyott.
A falu elnevezése puszta személynévből alakult ki magyar névadással. Alapjául szolgálhatott a Bayna személynév. Egyesek szerint a Huba nemzetségből való Bajna vezér nevét őrzi a település.
A történelem során sok ura volt a településnek. A XIII. században a falu földesurai a Rásztéh nemzetség tagjai voltak, majd őket a Zovárd nemzetség követte. A Hunyadiak korában már a Both családból valók a település urai.
A török időkig Bajna körül több település is létezett, melynek helyeit ma is ismerjük. A településtől délnyugatra, a Mutató- és a Nyikai-hegy között állt Sárás település, mára csupán középkori templomának romjai állnak. A másik település a Csimai-dombon állt, valószínűleg hasonló név alatt. Állt itt egy remeteség is, ma pedig az egykori templomának helyén áll az 1752-ben készült barokk kálvária. Mindkét település a török időkben néptelenedett el, s a későbbiek során már nem települt vissza.
Bajna a török időkben viszont nem néptelenedett el teljesen. A török kiűzése után leányági örökléssel a Szlavniczai Sándor család tagja, Menyhért szerzi meg a falut és alakít ki magának birtokközpontot és 1741-ben barokk kastélyt. Fénykorát az uradalom gróf Sándor Vince és fia, Móric idejében érte el. Sándor Móric Metternich lányt vett feleségül, bajnai kastélyát 1834-ben Hild József tervei alapján a kor ízlésének megfelelően klasszicista stílusban átépíttette. A kastély a II. világháborúban súlyosan megsérült, azóta folyamatosan romlik állapota, bár tervek már születtek a felújítására. Egyes részein már állagmegóvást végeztek.
A falu középkori temploma a török harcok alatt megsérült, így 1755-ben barokk stílusban újjáépítették és egyúttal megnagyobbították. 1885-ben újabb építkezések folytak, ekkor két hajót kapott a templom.
Források:
Önkormányzati honlap, Bajna település oldala;
A Gerecse turistatérképe
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára
Látnivalók listája
- R.k. templom (1484; gótikus)
- Sándor-Metternich-katély (1834; klasszicista)
- Csimai-kálvária
- Sárási-templomrom
Túrainformáció
A településen pecsételni (nincs objektumhoz kötve) és egy fotót kell készíteni.
A fotót a Sándor-Metternich-katélyról kell elkészíteni, melyet Rákóczi Ferenc utcában találunk meg (a fő utcája a településnek) nem messze a gótikus templomtól Zsámbék irányába.