Dömös település
Településtörténet
Dömös ott fekszik, ahol a Visegrádi-hegység és a Börzsöny Szent Mihály-hegye (484m) összeszorítja a Duna folyamot. Ez a hely már ősidőktől fogva lakott terület volt. Járt itt az őskőkorszak embere, aki a településen átfolyó Malom-patak partján telepet hozott létre, otthagyva nyomát, mint például a tűzhelyeket, a vadló- és rénszarvascsontokat, pattintott kőszerszámait.
Rézkor emberei is megtelepedtek a vidéken (kr.e. 2500-1900). Nyomaik a Köves-patak torkolata környékén található meg. A késő bronzkor urnasíros kultúra képviselői a Lukács-árok, Rám-szakadák, Árpádvár közti területen telepedtek le. Védelmük érdekében földvárat is emeltek. A területen hasonló kori telepek is vannak, melyek nem voltak megerősítve. Ilyen volt a Köves-patak torkolatánál, Körtvélyespusztánál és a Tófenék-dűlőnél.
Római korban jelentős erődítések voltak, őrtornyok álltak a Tófenék-dűlőnél, a Köves-patak és a Malom-patak torkolatánál. Ez utóbbira épült rá a dömösi révállomás épülete. A katolikus templom mellett római téglaégető kemencéket találtak.
Az avarok nyomai is megtalálható a településen, mely a Malom-patak közelében elhelyezkedő temető alapján 568-tól a IX. századig datálható. A IX. században megjelentek a honfoglaló magyarok, akik a jól védhető Árpádvár 483m-es csúcsán lévő földvárat foglalták el. Sok bizonyság van arról, hogy sokáig lakott hely volt ez a település.
A terület kezdetben a honfoglaló fejedelmek, majd az Árpád-házi királyaink családi birtokai közé tartozott. A XI. század folyamán királyi palota épült dömösön, mely kedvelt pihenő- és tartózkodó helye volt Árpád-házi királyainknak. 1063-ban tragikus események történtek: I. (Jámbor) Béla király a németek általi támadás visszaverése miatt összehívott országgyűlés egyik napján tragikus halált halt, mert összeomlott a trónja. Talán nem biztos a baleset ténye...
1079-ben kelt oklevélben, melyet Szent László király bocsátott ki, „in curia Dimiisiensi” néven szerepel. Neve valószínűleg a szláv eredetű Demeter, Dömötör személynév becézett formája, melyet magyar névadással kaphatott.
A XI. század folyamán királyi birtok átment hercegi birtokba. 1107-ben Könyves Kálmán fivére, Álmos herceg, a korábbi királyi kastély mellett prépostságot és káptalant alapított. Későbbi hatalmi harcok után Kálmán megvakíttatta Álmost és fiát, Béla herceget. Álmos itt töltötte hátralévő idejét. Végül II. (Vak) Béla király idejében fejeződött be az építkezés, majd 1138-ban a király gazdag adománnyal látott el.
1242-ben a tatárok a monostort feldúlhatták, de újraépült. 1321-ben ismét elpusztult a monostor a visegrádi várőrség támadása miatt. A XV. század folyamán Zsigmond-király eltöröltette a dömösi prépostságot és helyére a Benedek-rendi szerzetesek apátságot alakította ki. 1433-1446 között éltek itt, de akkor lemondtak apátságukról és elköltöztek. A megüresedett apátság ismét prépostság lett.
1449-ben és 1450-ben Hunyadi János itt ülésezett az Országos Tanáccsal.
1526-ban a prépostságot felégette a török, végleges pusztulása viszont csak az 1543-as esztendő, Esztergom, Visegrád elfoglalása után következett be. A falu viszont nem néptelenedett el teljesen.
1702-ben I. Lipót, több várunkkal egyetemben ezt is fölrobbantotta. Ekkortól kezdik elhordani a köveket az új lakók. Végső pusztulását az 1733-1744-ben fölépülő barokk stílusú katolikus templom építése pecsételi meg.
Dömös 1936 óta üdülőközség. Remek kiindulópont a környék felfedezésére.
Források:
Tájak-Korok-Múzeumok kiskönyvtára 229. füzet;
A Pilis és a Visegrádi-hegység Turistaatlasza és útikönyve
Látnivalók Magyarországon, Vendégváró útikönyvek
Kerékpárral Budapest és környékén, Frigoria útikönyvek
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára
Látnivalók listája
- Prépostság romjai (1107; román)
- R.k. templom (1733-1744; barokk)
- Dömösi Galéria és Helytörténeti Kiállítás
- Római téglaégető kemencék romjai
- Római örtornyok maradványai
- Hajóállomás (műemlék jellegő, római örtoronyra épült)
- Mindszentek-kápolna (1743 után; barokk)
- Ref. templom (1873-1876)
Túrainformáció
A településen nem kell igazolást kérni a túrakönyvbe.