Etyek település
Településtörténet
Etyek a Zsámbéki-medence és a róla elnevezett Etyeki-dombság peremén fekvő kis település. Túránk egyetlen Fejér megyei települése.
Neve valószínűleg egy régi, XIII-XIV. századi magyar személynévből az Etü névből, annak -k képzős változatából származtatható.
Kr.e. 9000-ben már lakták ősemberek a mai kálvária dombját. Ezen a helyen később, a római korban egy kolónia helyezkedett el. Ugyanitt 379-896-ig megtalálták a hunok, avarok és eraviszkuszok nyomait is.
A középkor során nem sok gazdája volt. A honfoglalástól 1326-ig a Csák nemzetség Fejér megyei birtoka. Mikor az Anjou Károly Róbert legyőzi Csák Mátét elkobozzák földjeit is, így Etyeket is, királyi birtok lesz. Új tulajdonosa csak a XIV. században jelenik meg, ekkor a székesfehérvári káptalan tulajdonába kerül.
A török 1543-tól birtokolta a falut, s csak 1686-ban szabadult meg. A török kor idején az itt élők a reformációhoz csatlakoztak. 1628-ban már állt templomuk (vagy a korábbi katolikus templomot használták). A földbirtokos Etyeki család kihalása után a király 1637-ben a jezsuiták komáromi rendházának adományozzák a falut, akik egészen az 1777-es évig birtokolták is. 1716-ban a reformátusok üldözése során megtiltják a templom használatát, s 1717-ben el is veszik tőlük. Jezsuiták ekkor hívtak be német telepeseket (1720 és 1770 között). A református templomot lebontották, s helyére elkezdték építeni a katolikus templomot.
Mária Terézia ismét fölállítja és a székesfehérvári káptalannak adományozza 1777-ben Etyeket.
A XIX. század folyamán a katolikusok is és a reformátusok is fölépítik templomukat. 1814-1816 között a korábbi református templom helyén épül föl a késő barokk stílusú, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt katolikus templom. 1839-ben, szintén késő barokk stílusban pedig a református templom épül föl.
A II. világháború után 1946 márciusában a lakosság 80%-át a németországi Stuttgart környékére telepítik ki.
Etyek ma „szőlőnagyhatalom”. Magyarország egyik legnagyobb összefüggő szőlőtáblája csupán 1990-ben kapta meg a borvidék rangot. Innen való a híres Törley pezsgők alapanyaga is.
Etyek német nemzetiségi neve: Ebeck.
A településhez tartozik Botpuszta (Zsámbék irányából érkezve áthaladunk a településrészen), melyet 1927-ben csatoltak Etyekhez. Már a XV. században épült itt templom, melyet a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére szenteltek föl. 1794-ben részben átalakítottak. Berendezése a XVIII. században készült rokokó stílusban.
A kápolna mellett található a nazarénus ház öt cellával, melyet 1758-ben emelt a spanyol alapítású rend. A környéket a rendszerváltás után rendezték
.
Források:
A Zsámbéki Kistérség információs térképe
Látnivalók Magyarországon Vendégváró útikönyvek
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára
Látnivalók listája
- R.k. templom (1814-1816; késő barokk)
- Kálvária
- Boti-kápolna (XV. század; gótikus)
- Nepomuki Szent János szobor (2001)
- Magyar-kút (XVIII. század)
- Körpince
Túrainformáció
A településen pecsételni (nincs objektumhoz kötve) és egy kérdésre válaszolni kell.
A kérdés: Mikor építették és újították föl a Magyar-kutat?
A választ a templom közelében álló Magyar-kútnál leljük meg (a kereszteződéstől jobbra fordulva).