Héreg település
Településtörténet
Héreg a Gerecse közepén fekvő magyar település. Tőle északra helyezkedik el a 633 méter magas, hegységelnevező Gerecse csúcs. A túránk során csupán a határában megyünk el, de mindenképpen nézzünk be, ne sajnáljuk rá az időt, megéri.
Neve a valószínűleg egy német eredetű személynévből (Heric) eredeztethető, mely magyar névadással került át településnévként a köztudatba.
Első lakói a kelták és a rómaiak voltak. A rómaiak korából rengeteg alapfal, pénzérme, és a fontos hadiút maradványai kerültek elő a földből. Legizgalmasabb egy görög pénzérme, mely Nagy Sándor nevét tartalmazza, valamint a sisakos Minervát és a győzelmi koszorút a kezében tartó Victoriát ábrázolja. A pénzérmét a rómaiak hozták magukkal. Gondoljunk csak bele mekkora utat tett meg, hogy végül a Gerecse lábánál temetődjön el évszázadokra!
Az Árpád-korban magyarok lakták. Első említése oklevélben 1326-ban történik meg. Az esztergomi érsekség birtoka volt. A törökök a hódoltság alatt, 1552 után teljesen elpusztult, és pusztaként említik. A lakosság egy része elmenekült, egy része pedig elpusztult a harcokban.
1662-től fokozatosan visszatelepítik a lakókat, elsősorban Hont megyei Ágó falu lakóiból kerülnek ki az új telepesek, így a környék többi településétől eltérően megmarad magyar település. Az új telepesek elsősorban reformátusok voltak. Később újabb telepesek költöznek ide Imely községből, ők katolikus vallású családok voltak. Érkeztek ide Vas vármegyéből is családok az 1670-es évek folyamán. A falu régi nevét megtartották új lakói.
Mai katolikus templomát 1737-től építették 1794-ben készült el késő barokk stílusban. 1825-ben Packh János bővítette ki klasszicista stílusban. A református temploma 1787-ben épült, szintén késő barokk stílusban.A XIX. század folyamán a megélhetési forrást a mezőgazdaság jelentette. Érdekes fekvése jó mikroklímát teremt a légzőszervi megbetegedések kezelésére alkalmassá teszi a községet. A falu a Gerecse-tetőre induló túrák egyik kiindulópontja.
Adottságainak megfelelően megőrizte középkori faluszerkezetét, a népi építészet hagyományait, mely magába rejti intim szépségét, báját. 1991 óta önálló község.
Források:
Tatabányai Kistérség, Héreg település honlapja;
A Gerecse turistatérképe
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára
Látnivalók listája
- R.k. templom (1737-1794; késő barokk, 1825 klasszicista átépítés)
- Ref. templom (1787; késő barokk)
- Falumúzeum (Tájház)
Túrainformáció
A településen nem kell igazolást kérni a túrakönyvbe.