Páty település
Településtörténet
A település ősidők óta lakott hely. Kőkori, réz- és bronzkori emlékei is megtalálhatóak. A római kor is hagyott itt nyomokat: a határban lévő Főkút forrás gyógyító hatása hamar felkeltette az aquincumi táborváros előkelő lakóinak érdeklődését. Fürdőt építettek a gyógyító forrás mellé, a települést pedig, mint jelentős középbirtokot, felvirágoztatták.
A falu nevét először egy adománylevél említi 1286-ban Paagh alakban. 1311 előtt az Árpád-házi királyok nyeregkészítői lakták. Lakói a földművelésből éltek meg. Gazdasága így a termények árulása a piacokon (többek között Budán) korlátozott. Jelentős volt a bortermelés is, amiért messze földről jöttek kereskedők. Mindennek a filoxéra vetett véget. A település neve német személynévből eredhet magyar névadással.
A mohácsi katasztrófa után Páty is török uralom alá került, ám eltérően a környező települések többségétől, lakossága kisebb-nagyobb megszakításokkal mindvégig a helyén maradt.
A klasszicista Spényi (Várady)-kastély az 1820-as években épült, s „nevezetessége”, hogy kerítése 1848-as puskacsövekből készült.
Források:
A Budai-hegység turistatérképe
Látnivalók Magyarországon Vendégváró útikönyvek
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára
Látnivalók listája
- Ref. templom (1783; késő barokk)
- R.k. templom (1778-1783, copf)
- Pincesor (Biatorbágy felöl)
- Spényi (Várady)-kastély (1820-as évek; klasszicista)
- Veterán autók és motorkerékpárok Múzeuma
Túrainformáció
A településen pecsételni kell a túrakönyvbe, mely nincs objektumhoz kötve.