Pilismarót település
Településtörténet
Túránk utolsó dunakanyari települése. Jelentős emlékeink vannak a római korból, de az őskorból is vannak leleteink. A limesen fekvő települést Castra ad Herculemnek hívták, és nagy kolóniának számított, komoly erőddel, őrtornyokkal. Ez védte a hatalmas birodalmat a barbár betörésektől.
A honfoglalásig szlávok laktak itt. Neve is ebből az időből eredhet, puszta személynévből, magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév régi szláv eredetű szó, mely jelentése morva ember. Lehetséges még, hogy a Marót szó a magyarokat jelentette morva nyelven.
IV. Béla a bencéseknek adta, később Zsigmond az esztergomi prépostságnak adományozta, majd 1493-tól a pálosok birtokában volt. A pilismaróti Malomvölgyi-patak a hagyomány szerint Mátyás király kedvelt pihenő- és lakomázó helye volt a Visegrád várából induló nagy, udvari vadászatok után. A völgy az itt működő malmokról kapta nevét. A Miklósdeák-völgyben csörgedező patak környékét pedig állítólag Mátyás íródeákja kereste fel gyakran és szívesen.
Török korból ered egy néphit, mely szerint Dobozi Mihály és felesége a lángoló házából menekült, mikor a két ló közül az egyik összeesett. Szép felesége kérésére leszúrta őt, majd a törökökkel vívott egyenlőtlen csatában ő is meghalt. A néphit ezt az eseményt Basaharchoz köti.
Heckenast Gusztáv könyvkiadó épített itt kúriát 1890-ban. Az ő nyomdájában látott napvilágot a Nemzeti dal és a 12 pont. A hagyomány szerint a kúriában dolgozta ki Deák Ferenc a Kiegyezés szövegét.
Katolikus temploma 1821-ben épült. Elődje a domb tetején álló, középkori eredetű, gótikus alapokon nyugvó, a mai református temploma volt. 1685-ben a pálosok részére épült, de II. József rendelete értelmében a rend föloszlott, így 1786-ban a reformátusoké lett a templom.
A település régóta kedvelt szabad strandja egyike volt a legjobbaknak a Duna magyarországi szakaszán: aligha véletlenül nevezték ezt a szakaszt már a harmincas években a Duna ezüstpartjának vagy lidójának, s építettek üdülőtelepet ide.
Források:
A Pilis és a Visegrádi-hegység Turistaatlasza és útikönyve
Kerékpárral Budapest és környékén, Frigoria útikönyvek
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára
Látnivalók listája
- Ref. templom (gótikus alapokon, 1685 katolikus, 1786 református)
- Rk. templom (1821)
- Hockenast Gusztáv kastély (1860; romantikus)
- Tájház
- Kálvária
Túrainformáció
A településen nem kell igazolást kérni a túrakönyvbe.