Dunazug 300

Pilisszentiván település

Településtörténet

PilisszentivánNevét égi patrónusáról, azaz a templom védőszentjéről kapta. Keresztelő Szent Jánosra utal, akit az ómagyarok Szent Ivánnak hívtak. A Pilis előtag a közeli hegységre utal, bár földrajzilag még a Budai-hegységhez tartozik.

A hagyomány szerint a középkori falu a jelenlegi településtől északnyugatra volt, de egy biztos, hogy már régóta lakott hely. Az első hitelt érdemlő okleveles említése csak 1468-ból való Battháza néven. A török időkben teljesen elnéptelenedett, és a település elpusztult. 1725-ben oklevelek írnak templomának romjairól. 1737-ben a budai Szent Ágoston-rend birtoka, de még lakatlan, puszta. A XVIII. században Bajorországból érkeztek telepesek.

1750-ben Tersztyanovszky János gróf kapta birtokként. Az ő idejében épült föl a község temploma az elpusztult középkori templom helyén, melyet 1757-ben szenteltek föl. Érdekesség, hogy a templom őrzi Pest megye egyik legrégebbi harangját.

A későbbiek során birtokolta Majtényi Károly, a Kerácsonyi-család. Ők kastélyt is építettek a településen, de a II. világháborúban elpusztult (megannyi társával együtt).

Pilisszentiván címereA település lakói a XIX. század közepéig elsősorban földműveléssel foglalkoztak, míg kőszenet nem találtak. Németországból érkezett újabb telepesek tudásával bányát nyitottak. A település lakóinak száma a XX. század első évtizedére megduplázódott, ekkor érkeztek ismét magyar lakók. A bányát végül 1970-ben - gyenge minősége miatt - bezárták. Rengeteg emlék (utcanevek, kiszolgáló épületek) emlékeztetnek az egykori bányászatra.

Az I. és a II. világháborúban katonaként vesztek oda elsősorban lakói. Szerncsére a tényleges harcok a települést elkerülték. 1946-ban kitelepítések voltak.

Pilisszántó-Pilisvörösvár vázlatos térképe a javasolt átvezető útvonallal külön oldalon tekinthető meg.

Források:

Pilisszentiván község honlapja;

A Pilis és a Visegrádi-hegység Turistaatlasza és útikönyve

Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára

Látnivalók listája

Túrainformáció

A településen nem kell igazolást kérni a túrakönyvbe.

Részletes településtérkép

© Tóth Péter Góliát ala thpt
Az oldal a Dunazug 300 Kerékpáros Jelvényszerző Körtúra hivatalos honlapjának részoldala. Elsősorban Opera böngészőre íródott. Készült 2006. február 18.