Pilisszentlászló település
Településtörténet
A festői völgyben és környezetben lévő település a Visegrádi-hegység legmagasabban található települése, bár a felé vezető utak magasabban futnak körülötte.
Régészeti leletek bizonyítják, hogy már a bronzkoriak és a rómaiak is megjelentek a területen. Árpád-házi királyaink kedvelt vadászterülete volt. Megfordult itt többek között I. Endre, IV. Béla, III. Endre is. III. Endre a „kőből épült vadászházat” a pálos rendnek adományozta 1291-ben. A falut ekkor még Kékesnek hívták. A pálosok monostort építettek a falu fölötti dombon, valószínűleg a mai templom területén.
1308-ban Csák Máté, a felvidék kiskirálya és Gentilis bíboros, pápai követ ebben a monostorban egyezett ki, Csák Máté ekkor fogadta el Róbert Károly királyságát.
Későbbi királyaink is tartózkodtak itt: Nagy Lajos, Mátyás (1493, 1515). Ennek köszönhetően gyarapodott a monostor (malom).
A török a XVI. század folyamán elpusztította mind a falu, mind a monostor. A lakosság elsősorban a környező erdőkbe, a Szentendrei-szigetre, és a Duna bal partjára, a komáromi vár védelme alá menekülhetett.
A török kor után a pilisi birtokaikat visszakapó pálosok 1686 után hoztak telepeseket a Felvidékről, Elefánt környékéről. 1696-ra már biztosan lakott hely, de neve már Szent-László valószínű, hogy a település égi patrónusáról. Plébániaháza már 1753-ban állt. A templomot 1770-72 között építették fel. Figyeljük meg a templomkapu szemöldökpárkányában a pálosok címerét, a kitárt szárnyú hollóval, cipóval a csőrében. A falu lakói mezőgazdaságból és erdőművelésből élt.
A II. világháború után 1947-ben a község lakóinak egyharmada, 400 fő áttelepül Szlovákiába. A község teljes bel és külterülete is a Duna-Ipoly Nemzeti park része.
Pilisszentlászló szlovák nemzetiségi neve: Senvaclav
Források:
Pilisszentlászló község honlapja;
A Pilis és a Visegrádi-hegység Turistaatlasza és útikönyve
Kerékpárral Budapest és környékén, Frigoria útikönyvek
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára
Látnivalók listája
- R.k. templom (1770-1772; barokk)
- Kálvária
Túrainformáció
A településen pecsételni (objektumhoz van kötve) és egy kérdésre válaszolni kell.
A pecsétet a településen belül, az OKT bélyegzővel (Gesztenyés sörözőben lelhető föl).
A kérdés: Károly Róbert mikor és milyen esemény hatására emeltetett „csúcsíves templomot” a településen?
A választ a település katolikus templomában található településtörténetet leíró ismertető szövegben leljük meg.
Ne felejtsük el, hogy a településtől nem messze (5,8 km) van a Pap-rét, ahol szintén pecsételni kell, ezt az erdészház kerítésén található OKT bélyegzővel kell elvégezni. (Vigyünk bélyegzőpárnát, hiszen a tintaellátás nincs megoldva. Ha véletlenül nem vittünk magunkkal párnát, akkor olvassuk le a szöveget a bélyegzőről és írjuk le, vagy a területet és a túrázót is egyértelműen fölismerhető fényképpel igazoljuk ott jártunkat.)