Pilisszentlélek település
Településtörténet
A Pilist és a Visegrádi-hegységet elválasztó, festői Szentléleki patak völgyében fekszik az ország egyik legkisebb faluja Pilisszentlélek. Neve az itt lévő kolostortól eredeztethető. A XVIII. század folyamán üveghuták voltak a település környékén, innen maradt a szlovák neve, Huta (érdekes, hogy a Huta szó eredete német, mely jelentése kohó, olvasztókemence - vö. a bolgár eredetű Pest: kemence, barlang szóval is).
Szerencsés helye miatt már az őskortól lakott hely volt. Kedvelt vadászterülete volt az Árpád-házi királyainknak. A tatárjárásig igazából nem nagyon tudunk a településről, de valószínűsíthető, hogy ha létezett is valami falu, azt a mongol hadak elpusztították.
Első hiteles írásunk a pálosokkal kapcsolatosan van. IV. Béla király 1263-ban a szentkerszti pálosoknak adja a Dömöshöz közel eső „Benedek-völgy” nevű helyen álló palatiumot (vadászkastélyt), és a hozzá tartozó területeket. 1287-ben IV. (Kun) László király ismét a pálosoknak adományozta a területet, hogy ott kápolnát és kolostort létesítsenek, s meghagyta, hogy a szentkereszti kolostorból népesítsék azt be. Ezzel kezdődött a kolostor története.
Járt itt 1323-ban Károly Róbert, 1378-ban Nagy Lajos király, aki megerősítette elődei által tett adományokat, s újabb birtokokat is adományozott. Érdekes, hogy világi kápolna is létesült, melyet 1409-ban Csupor Pál építtetett a Boldogságos Szűz tiszteletére. Fönntartására újabb birokokat adományoztak a kolostornak.
Utolsó perjele valószínűleg Lőrinc volt, 1512-ben tesznek említést róla. Mohács után (1526) a kolostort elpusztítja a török. Végleges pusztulása a településsel együtt Buda és Esztergom török kézre kerülése után, 1541-1543 tájára tehető.
Buda töröktől való visszafoglalása után (1686) a pálos szerzetes rend a szentléleki birtokra is igényt tartott és újra birtokra vette, de a kolostorba nem tértek vissza. Szentlélek a Maróti uradalomhoz tartozott.
1703-ban a pálosok Hutás András üveges mesterrel kötöttek szerződést, ezzel megindul a település újratelepülése. A század közepéig működnek az üveghuták, az ekkor már Hutaszentléleknek nevezett településen. Az egykori üvegműhely a mai vegyesbolt és kocsma helyén állt.
Az első szlovák telepesek 1740 körül érkeztek Elefánt községből (Nyitra megye, Felvidék). Második hullámuk 1830-as évek folyamán, ekkor Gömör vármegyéből telepedtek át. Fő foglalkozásuk ekkor már a mészégetés volt, mellyel egész Esztergom megyét ellátták oltatlan mésszel. Fontos volt még a fakitermelés és a szőlőtermelés is.
1760-ban kápolnát építettek a mai templom helyén, melyet 1855-56-ban a vallásalap (mely II. József rendelete után a feloszlatott szerzetesrendek vagyonát tömörítette) kis templomot épített a kápolna helyére. 1938-ban két oldalhajóval bővült.
A II. világháború után, 1948-ban közel 200 szlovák települt át az akkori csehszlovákiai Magyarszőcsénybe, az onnan Magyarországra telepített magyarok házaiba.
A település 1950-ig közigazgatásilag Kesztölchöz tartozott, majd 1985-ig önálló település, ekkor Esztergomhoz csatolják, Esztergom-Pilisszentlélek néven.
A kis települést 1970-ben üdülőfalunak nyilvánították. A falu szlovák lakói népi viseletüket a II. világháborúig megőrizték, de ünnepnapokon még lehet idős embereken népviseletet látni.
Pilisszentlélek szlovák nemzetiségi neve: Huta.
Források:
Pilisszentlélek község honlapja;
Tájak-Korok-Múzeumok kiskönyvtára 718. füzet;
Kerékpárral Budapest és környékén, Frigoria útikönyvek
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára
Látnivalók listája
- Pálos kolostor romjai (XIII-XIV. század; román-gótikus)
- Falumúzeum (szlovák tájház)
- R.k. templom (1760; barokk)
Túrainformáció
A településen pecsételni (nincs objektumhoz kötve) és egy kérdésre válaszolni kell.
A kérdés: A kolostor falán található tábla felirata!
A választ a település fölötti dombon, érkezésünk felöl, a pálos romoknál lelhetjük meg.