Szentendre település
Településtörténet
A szomszédos Pomáz város és Szentendre közötti területen igen pezsgő élet folyt. A Kő-hegy (366m) felső platóján fontos erődítést (kősáncokat) építettek ki a bronzkori emberei a környék védelme érdekében. Letelepedtek itt az illírek és a kelták is.
A római korban Ulcisia Castra, ill. a IV. században Castra Constantia néven szerepel a korabeli leírásokban, térképeken. Aquincumtól észak felé haladva itt található a Duna menti első auxiliaris (segédcsapat) tábor. A hely fontosságát jelzi az Aquincumból erre felé vezető út is, melynek mérföldköveit megtalálták. A tábor a IV-V. század fordulójáig fennállt. A római katonaságot kísérő iparosok, kereskedők, veteránok és családtagok tábor melletti telepe, az un. auxiliáris vicus Szentendrén három oldalról veszi körül a tábort. (dél, nyugat, észak). Ezek romjait megtalálták. A római város helye a mai Dunakanyar körút, Paprikabíró utca és Ulcisia utca által határolt területen volt, ma itt van a Római kőtár.
Szentendrén - akárcsak a szomszédos Pomázon - római villák, majorok is álltak. Ilyeneket találtak a mai Püspökmajor, Izbég, Pismány területén.
1146-ban fordul elő először az alábbi formában „Actum est … in curia episcopali S. Andree secus Danubuim”, azaz „kiállíttatott Szentendre püspöki udvarházában a Duna mellett”. Szentendre neve eredhet a középkori plébániatemplomának védőszentjétől, Szent András (Endre) apostoltól kaphatta. (Érdekesség, hogy a szerb-horvát Sentandrija a magyar Szentendre névből eredeztethet.) Szentendre neve előbukkan még az 1458-as oklevélben Zenthendre alakban.
1196-ban okmány tudatja, hogy Szentendrén hajókat készítenek. Ez utal arra, hogy a római korban hajóhad is a környéken (Pomáz) lehetett, továbbá a Dunai hajóhad és a királyi sajkások szállása is a király tartózkodási helyéhez közel kellett lennie.
A tatárjárást 1241 karácsonyán élték meg az itt lakók, mikor is a befagyott Dunán átkeltek a mongol seregek. A környező települések együtt Szentendre is elpusztult.
A szomszédos Klissza (a mai Pomáz Szentendre felöli területe, a királynék vára állott a területen) nagyobb település lehetett Szentendrénél, mely állapotot a török hordák jelentősen megváltoztatták. 1526-ban pusztulhatott el a környékkel egyetemben. 1541-ben ismét feldúlták a területet, mely már nem volt képes újratelepülni. A terület a budai pasa kezére került.
Már Belgrád 1521-es eleste után érkeztek szerb menekült csoportok Szentendrére, nagyobb hullámuk azonban csak 1690 körül telepedett le. A területre (Pomáz, Szentendre, Csobánka, Kalász) szerb, német, szlovák és magyar telepesek jönnek a háborúk végével.
Ettől kezdve Szentendre dinamikusan kezdett fejlődni. Sorra épültek a különböző vallású csoportok templomai. Jól megfért egymás mellett a görögkeleti és a katolikus vallást valló hívők csoportjai.
A XX. századra pezsgő művészeti élet kezdődött a városban. Gyakorlatilag ma is tavasztól őszig zsibong a város a különböző művészeti rendezvényektől. Szinte valamennyi festőnk járt és alkotott valamelyik művészeti telepen.
Ha röviden kéne jellemezni Szentendrét, egyszerűen csak a török utáni sokszínű világ egyik legszebb lenyomata található meg itt.
A Szentendréhez tarozik Izbég. 1737-ből való térképen tűnik föl először. Elsősorban szerb ortodox vallású szlávok lakták. Neve is szerb-horvát eredetű lehet, a hasonló Zbjeg helynév, menedékhely, menekülés, menekülő nép jelentésű szóból eredhet.
Jelentős műemléke az eredetileg szerb ortodox templomnak épült barokk templomot, melyet 1738-ban fejezték be, és Szentlélek tiszteletére szentelték föl. 1948-ban római katolikus templom lett belőle, melyet immár Szent András tiszteletére szenteltek föl. A templom mellett el fogunk haladni Pilisszentlászló irányába tekerve.
Pismány település is Szentendréhez tartozik. Neve szerb-horvát hasonló nevű településének átvétele. Előzménye (jelentése) a megbánó, visszalépő, elálló, lemondó. Szemléletileg megfelel a magyar Bánom helynévnek. Itt is elsősorban szerbek laktak.
Szintén Szentendréhez tartozik Dömörkapu, melyen mi is át fogunk menni. Neve oszmán-török eredetű, jelentése megerődített szoros, sziklazátonyos hely (tulajdonképpen a vaskapu). Ez a jelentés arra utal, hogy itt húzódhatott egykoron két törzs vagy kétfajta népesség határa, így szükség volt a védelemre egymás ellen is. A szurdok mára teljesen megsemmisült, mert a kiváló minőségű andezitet az 1950-es évekig bányászták. Mára csak elképzelni tudjuk milyen lehetett ez a táj egykoron. A sorompó után, a Bükkős-patak hídjánál el ne felejtsük megnézni a vízesést.
Szentendre vázlatos térképe a javasolt átvezető útvonallal külön oldalon tekinthető meg.
Források:
Tájak-Korok-Múzeumok kiskönyvtára 713. füzet;
Látnivalók Magyarországon, Vendégváró útikönyvek
Kerékpárral Budapest és környékén, Frigoria útikönyvek
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára
Látnivalók listája
Mivel Szentendre rendelkezik a legtöbb múzeummal és galériával valamint műemlékkel lakosságához mérten, így nem fogjuk mindet fölsorolni, az általunk legfontosabbakról szeretnénk itt megemlékezni.
- Szent András r.k plébániatemplom (XIII. század; gótikus eredetű, 1710; barokk)
- Preobrazsenszka-templom azaz Urunk szineváltozása templom (1753; barokk)
- Opovacska-templom (egykor görögkeleti, ma ref. templom, 1746; barokk)
- Blagovesztenszka-templom azaz Örömhír-vétel templom [görögkeleti] (1752; barokk)
- Belgrád (Beograda)-templom (szerb - görögkeleti - püspöki székesegyház, 1758-1770; barokk))
- Fő téri barokk, rokokó, és copf kereskedő- és lakóházak
- Kálmár-kereszt (1763; rokokó)
- Magyar kálvária (XVIII. század)
- Szerb kálvária (XVIII. század)
- Szerb Ortodox Egyházművészeti Múzeum a Belgrád-templomnál
- Szentendrei Néprajzi Múzeum (Skanzen)
- Kmetty János Múzeum
- Marcipán Múzeum
- Dobos Lajos Kávéház és Múzeum
- Római kőtár
- Czóbel Béla Múzeum
- Kovács Margit Múzeum
- Városi Tömegközlekedési Múzeum
- Szent András templom (Izbég, egykor szerb, ma r.k. templom, 1738; kora barokk)
- Bükkös-patak vízesése (Dömörkapu)
Túrainformáció
A településen pecsételni (objektumhoz van kötve) és egy fotót kell készíteni.
A pecsétet a településen belül bármely múzeum TKM, vagy múzeumi pecsétjével kell elvégezni.
A fotót a magyar kálváriáról kell elkészíteni, melyet a Pomázi út és a Kálvária tér környékén találunk meg (kiírás szerinti útvonal szerint elmegyünk mellette)