Szomor település
Településtörténet
Somor a Gerecse déli, dimbes-dombos területén fekszik a Zsámbék-Bajna úton körülbelül félúton. A település neve a magyar Szomur személynévből eredeztethető. Ennek az alapját képezheti a régi magyar nyelvi szomjú, azaz szomjas melléknevünk, melyből a szom- előtagból képződhetett a település neve. Más magyarázatok szerint a településnév az itt lakó egyik kisnemesi család nevéből (Som úr) alakult át.
A terület a kőkorszak óta lakott hely. Jelentős lelet maradt a rómaiak után: egy kocsit leltek fel, mely ma a Nemzeti Múzeumban látható. A településen megtelepedtek még a kelták, a hunok, különböző germán törzsek, az avarok, majd a honfoglalás után a magyarok is.
A falut először az Árpád-korban említik, 1270-es évek folyamán Zomodor néven. A török korig két település is volt: az egyik Zomodor, a másik Symeg. 1287-ben Zumur néven említik. A XIII. században lakói királyi vincellérek voltak.
A település első temploma a XV. század során épülhetett a mai katolikus templomnál. Valószínűsíthető, hogy már állott az Árpád-korban is egy templom, de a mai barokk templom megkutatása nélkül ezt nem lehet bizonyítani.
A török pusztítás után újjáépült a falu, amelyet az 1760-as évekig jórészt a reformáció hívei, a református magyar jobbágyok laktak. Valószínűleg a régi gótikus templomot használhatták istentiszteletük megtartására (országunkban nem egy példa van rá, hogy a régi katolikus templomokat használták a református hívők).
1690-től 1744-ig a Pázmándy család birtoka, ekkor a Habsburg-párti Sándor Mihály kezébe került Somor. A református magyarokat üldözni kezdték, házaikból elkergették, s helyükre katolikus németeket telepíttettek le. A legerősebb üldözés 1730-1746 között volt.
A templom visszakerülhetett a katolikusok kezébe, s azt a XVIII. század vége felé későbarokk stílusban újjáépítették.
XIX. század első felétől meghatározó családja volt a településnek a Kézdi-Vásárhelyi család. A faluban kastélyt építettek a század elején. Schemberg Félix tervei alapján épült meg a copf stílusú katolikus kápolnája, mely a család kápolnája lett.
A falu lakói közül sokan meghaltak az I. és a II. világháborúban. 1946-ban a német anyanyelvű családok 90%-át kitelepítették, helyükre magyar családokat telepítettek le.
1989-ben népszavazással elvált az 1950-es évektől közös önkormányzattal rendelkező szomszédos Gyermelytől.
Források:
Tatabányai Kistérség, Szomor település honlapja;
A Gerecse turistatérképe
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára
Látnivalók listája
- R.k. templom (későbarokk, gótikus alapokon)
- Falumúzeum
- Kézdy-Vásárhelyi-kastély (XIX. század)
- Kézdy-Vásárhelyi-család kápolnája (copf)
Túrainformáció
A településen nem kell igazolást kérni a túrakönyvbe.