Tarján település
Településtörténet
A Gerecse csúcs közelében fekszik, egy kis medencében. Neve a magyar Tarján törzsnévből alakult ki, mely az ötödik magyar törzs volt. A szó maga török eredetű, mely magas méltóság viselőjére, alkirályra használatos szó.
A rómaiak idején már lakott hely volt. Első említése II. Endre idején, 1240-ben történik Taryan néven. 1323-ban Pál mester volt a falu birtokosa. 1426-ban már a tatai vár tartozékai között történik róla említés. A község ekkor Esztergom megyéhez tartozott. A török időkben 1529-től a török hódoltság területének szélére esett, így teljesen elnéptelenedett, a megmaradó néhány lakostól pedig mindenki sarcot húzott ki.
A településtől délre található Somlyó-hegyen (448m) található romok egy XI. századi vár maradványai lehetnek (egyesek még régebbre datálják, a római korból megmaradt őrtornyot látnak benne).
1640 után ismét benépesült a Csáky-féle telepítés eredményeként református magyarokkal. Megszervezték egyházukat, lelkészük volt. A falu 1693-ban a Hochburg család birtoka. A Rákóczi-szabadságharc leverése után, 1727-ben az Esterházy-család birtokába került, akik 1737-ben 40 schwarzwaldi német katolikus családot telepítettek itt le, melynek eredményeképp Tarján német többségű falu lett. A betelepítést indokolta, hogy az 1739-40 körül pestis miatt megfogyatkozott a település lakóinak száma.
A reformátusok 1682-ben építették fel iskolájukat, templomukat pedig 1779-ben; a katolikusok az iskolát 1756-ban, a templomot 1783-ban avatták fel.
A XIX. században messze földön híresek voltak az itt rendezett országos vásárok. Talán ekkortól maradt fenn a tarjániak vendégszeretete, a falusi vendéglátás. Pincesora országosan ismert.
A falu életét a II. világháború és az 1946-os kitelepítés változtatta meg. Bár a lakosság többsége helyben maradhatott, Egerlövőről és a szlovákiai Szőgyénből telepítettek magyar telepeseket a sváboktól elkobzott házakba.
Források:
Tatabányai Kistérség, Tarján település honlapja;
A Gerecse turistatérképe
Kerékpárral Budapest és környékén, Frigoria útikönyvek
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára
Látnivalók listája
- R.k. templom (1779-1783; copf)
- Ref. templom (1779; késő barokk)
- Szent Rókus szobor (1866)
- Tájház
Túrainformáció
A településen nem kell igazolást kérni a túrakönyvbe.