Úny település
Településtörténet
Úny a Gerecse dombjai között fekszik. Már az őskortól lakott hely, amelyről a régészeti leletek adnak bizonyságot: nagyméretű urnák, rézkori-, bronzkori leletek, kora vaskori cserepek.
Neve puszta személynévből való, magyar névadással. A személynév alapjául talán az ótörök tíz jelentésű szó, vagy esetleg az óegyházi szláv eredetű jobb, hasznosabb, használ jelentésű szó adhat magyarázatot.
Első okleveles említése 1193-ból való. Középkori temploma ma a katolikus templom alapjául szolgál.
A szatmári béke után vált önálló községgé, a XVIII-XIX. században számos ismert nemesi család telepedett meg itt, így katolikus temetőjében több Esztergom megyei jeles család síremléke, sírköve megtekinthető.
Az itt lakók valamikor kukoricát, napraforgót termesztettek, sőt, a múlt században ismert volt határának bora is.
Források:
Önkormányzat.net portál, Úny község lapja;
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára
Látnivalók listája
- Ref. templom (1794; késő barokk)
- R.k. templom (középkori eredetű; ma barokk)
- XVIII. századi lakóház
Túrainformáció
A településen nem kell igazolást kérni a túrakönyvbe.