Vértestolna település
Településtörténet
Régóta lakott hely. Remek levegője és szép környezete az idejövő túrázót magával ragadja. Talán így történt ez a vas- majd a bronzkor embereivel is, kik itt letelepedtek.
A honfoglalást követően kis település volt. 1247-ben Tholmának említik először oklevélben. Újabb említése 1337-ből való. Mindkét oklevél érdekessége, hogy pusztaként említi.
Nevéből ítélve valószínűleg vámszedő hely volt valamikor. A korai latin telonum, azaz vám főnév többes számú alakjából (telona) keletkezhetett a neve. Névmagyarázatokhoz tartozhat, hogy a magyar nyelvemlékbeli Tolna személynév is.
A török időkben minden bizonnyal kipusztult, lakossága vagy elmenekült, vagy a harcok és a portyák áldozatává vált. A harcok lecsillapodása és a török iga lerázása után már önálló pusztaként szerepel, s az is marad egészen az 1720-as évekig. Az új földbirtokos, az Esterházy József gróf 1733-ban Würzburgból, Baden-Württemberg és Elzász-Lotharingiából hívott be katolikus német családokat. Ezzel a település németajkú falu lett. A település ekkor még Tolnapuszta néven volt jegyezve.
1744-ben épült föl Gött Antal tervei alapján a barokk katolikus templom. 1755-ben nyerte el a település önállóságát, és választhatta meg első bíráját.
A település zártsága nem tette lehetővé a gyors népességnövekedést, a lakosság lélekszáma stagnál, s ez a folyamat napjainkban is tart.
1909-ben váltotta fel hivatalosan a Vértestolna településnév. (Érdekes, hogy sok településnevünk elé került megkülönböztetésképpen a hasonló nevű településektől a környező tájegység, a közelében fekvő hegy neve, s ezek között nem egy található, mely nem azon a tájegységes fekszik, mint ahol a nevében szereplő tájnév sejteti. Így van ez Vértestolnával is.)
Az első világháborút követő békeidőszakban a falu lassú gazdasági fejlődésnek indult, s 1922-ben már több egyesületes, szövetsége volt. A második világháborút követően kitelepítések voltak
1977-ben az akkori Tardosbányához (ma Tardos, mióta a bánya bezárt) csatolták közigazgatásilag. A község önállóságát 1990-ben nyerte vissza.
Vértestolna német nemzetiségi neve: Tolnau.
Források:
Önkormányzati honlap, Vértestolna település oldala;
A Gerecse turistatérképe
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára
Látnivalók listája
- R.k. templom (1744; barokk)
- Mária kápolna (1812)
Túrainformáció
A településen pecsételni kell a túrakönyvbe, mely nincs objektumhoz kötve.
Ha nem sikerül a bélyegzés fotó a templomról.