Zsámbék település
Településtörténet
A Zsámbéki-medence névadó települése. A település neve valószínűleg a sambucus azaz bodza névből eredeztethető, mely Sambuh személynév alapját képezte. Ebből a névből származhat a település neve.
A település területén talált régészeti leletek alapján már 10-12 ezer évvel ezelőtt a pattintott kőkorban megtelepedett az ember. Később megjelentek és jelentős telepet hoztak létre 350-től a kelták, majd a rómaiak és 570-től az avar, akik a honfoglaló magyarokba beolvadtak.
A magyarok igen hamar létrehozták településüket. 1030 környékén már temetőt használtak, mely a kora Árpád-kori templom (XI. század) köré helyeződött, ez a katolikus vallás sajátossága volt ekkortájt (és még igen soká, egészen Mária Terézia koráig).
A kutatások jelenleg azt állapították meg, hogy nem III. Béla király második felesége, a francia Capet Margittal jöttek 1186-ban, hanem sokkal korábban. Sokkal valószínűbb, hogy mintegy 100 évvel korábban, már Könyves Kálmán királyunk első feleségével, a szicíliai normann fejedelem lányával, Roger Feliciával érkeztek már 1097-ben.
Az Aynard lovagok nemzetsége nagy munkákba kezd Zsámbékon. 1100 táján (rögtön birtokba lépésük után) elkezdik a várat építeni, mely ma is áll, 2004-ig a Katolikus Tanítóképző Főiskolának adott otthont.
A XI. század végén a XII. század elején jellemző volt a magánegyházak rendszere. Így volt ez Zsámbékon is. A magánegyház a birtok része volt, a tulajdonos rendelkezett vele, ellátta a szükséges anyagi és egyéb felszereléssel. Ez az egyház a korábbi templom bővítéseképpen jött létre (második templom). Célja az volt, hogy a család temetkezési helyét biztosítsa. Időnként persze plébániai szerepet is betöltött, s a falu lakói a templom körül temetkezhettek.
A család kedvelt neve a Smaragd és az Egyed név volt. 1166-ban és 1169-ben Smargad nevű ispán szerepel az országos méltóságok között (ez is azt bizonyíthatja, hogy korábban kellett érkezniük).
Egy 1234-es premontrei levéltárból való átiratban olvashatunk Zsámbékról (Samboch), mely beszámol a prépostság fölépültéről. 1220-as években a magánegyházak rendszere átalakult, már csak patrónusi, kegyurasági jogkört jelentett, így a család temetkezési helyét továbbra is biztosítandó egy szerzetes rend behívásával és monostor alapításával hidalták át ezt a változást. Ez egyúttal jelzi a család vagyonosodását is (királyi oklevelekben sok családtag szerepel)
A francia eredetű premontrei Ágostonos kanonok rendet Norbert magdeburgi püspök alapította 1120 környékén az észak-francia Premontré-völgyben. A rend a Szent Ágoston regulák szerinti vallásos életet és a hívők pásztorjaként kívánt tevékenykedni. II. István király 1130-ban alapítja az első magyar premontrei prépostságot Váradhegyfokon. Innen kerülnek Zsámbékra a szerzetesek.
A monostor (kolostor) és a hozzá csatlakozó későromán-koragótikus, háromhajós, kéttornyos, Keresztelő Szent Jánosnak szentelt bazilika a magyar építészet kiemelkedő alkotása (Lébény, Ják, Türje templomai hasonlóak). Jelentőségét az adja, hogy csupán az 1763-as földrengés következtében pusztult el.
Az egyre jobban megerősödő Aynard család három leszármazottja 1258-ban megerősítő oklevélben kéri IV. Béla királyt, hogy az alapító ősök, valamint Pena asszony (ki a monostorban nyugszik) hozományából származó adományait, melyet a monostornak adományozott erősítsék meg.
Zsámbék történetének legjelentősebb korszaka a középkori magyar állam első századaira esik, amikor az egyházi és világi szákhely, Esztergom és (Székes)Fehérvár közötti út felezési pontján lévő település fejlődésnek indul.
1398-tól - a hűtlenné vált Aynord leszármazottaktól elkobzott birtok - a Maróthiaké lett, ők 1460-as években kihaltak, így királyi birok lett. 1467-ben Mátyás király mezővárosi rangra emeli Zsámbékot, várat később fiának, Corvin Jánosnak adományozta. 1477-ben megállították, hogy a prépostság a szerzetesek hibájából elhanyagolt állapotban van. Ezért még ebben az évben a magyar alapítású pálos rendnek adományozta a monostort és teljes birtokát. Ők kijavították a hibákat, s a kolostort nyugat felé (ma itt van a kőtár) kibővítették. Ekkor kapta gótikus kinézetét a templom: az északi tornyot és a nyugati - bejárati - falon lévő rózsaablakot gótikus formába újították föl.
1541-ben Buda elestével Zsámbék is török kézre került. Ettől kezdve a vár 1686-ig az egykori Pesti vármegye legfontosabb végvára lett. A település a pasák székhelye lett. Épült itt mecset (már nincs meg), fürdőhely (Török-kút), a várat és a monostort erődítményként használták.
Gyakori csatározások színhelye volt. A komáromi magyar katonák kétszer is visszafoglalták, de mindig visszakerült a török kezére.
1689-ben a Zichy család vásárolja meg a zsámbéki birotokot. Mind megannyi településünk ez is lakatlanná vált a harcok során, így német telepeseket hívtak be. A katolikus németek először a vár kápolnáját használták, majd 1749-1753 között építették föl új, barokk templomukat, immár a településen belül Keresztelő Szent János születése tiszteletére szentelve. A monostorba szerzetesek már nem tértek vissza. Végső pusztulását az 1763-as földrengés okozta, ettől kezdve a monostor épületei kőbányának használták (érdekes, hogy a templomot nem bontották le, ma is jelentős részletek maradtak meg rajta).
A végvári harcokban lerombolódott vár helyén, annak falait fölhasználva korabarokk várkastélyt építettek 1710 környékén. Emeletes saroktornyainak alapszintje biztos, hogy a középkori vár maradványai.
Nagy csapás volt az 1737-1739-es pestisjárvány, melynek emlékére 1740-ben a Zichy család emeltetett kápolnát, Paulai Szent Ferencről elnevezve.
A XIX. század folyamán a Zichy család Óbudára költözött, s a kastélyt üresen hagyták, mely ismét a pusztulás útjára lépett. A kastélyt a zsámbéi polgárok mentik meg a lebontástól, így megvásárolják, majd a Keresztes nővérek rendjének adományozzák. A rend 1902-ben átalakítja, kibővíti. Ekkor kap újabb emeletet a kastély. A rend tanítóképző iskolát hoz létre benne.
Az újkori történelem vihara Zsámbékot sem kerüli el. A II. világháborút követő kitelepítés során lakóinak 94%-át veszíti el. Az itt maradt kis számú régi sváb család mellett Csallóköz, Garam vidékéről kitelepített és a Jászságból, Kisújszállásról idetelepített családokból jött létre az új lakosság.
Zsámbék német nemzetiségi neve: Schambech.
Források:
Tájak-Korok-Múzeumok kiskönyvtára 184. füzet;
A Gerecse turistatérképe
A Zsámbéki Kistérség információs térképe
Látnivalók Magyarországon Vendégváró útikönyvek
Kerékpárral Budapest és környékén, Frigoria útikönyvek
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára
Látnivalók listája
- Premontrei prépostság romjai [templom- és kolostorrom] (XIII. század; későromán-koragótikus)
- R.k. templom (1749-1752; barokk)
- Lámpamúzeum
- Sváb-tájház (Szent Vendel-ház)
- Zichy-várkastély (1100-as évek, XVIII. század; barokk átalakítás
- Török-kút (XVI. század)
- Paulai Szent Ferenc pestiskápolna [Zichy-kápolna] (1741; barokk)
- Kálvária
Túrainformáció
A településen pecsételni (objektumhoz van kötve), egy kérdésre válaszolni és egy fotót kell készíteni.
A pecsétet a település híres templomromjánál kell kérni, TKM bélyegzővel.
A kérdés: Milyen keresztnév olvasható ki a Török-kút táblájáról?
A választ a Török-kút téren található romnál leljük meg.
A fotót a templomromról kell elkészíteni.